K+F projektjeink


Közösségi járművezetők kockázatelemzése

A közösségi járművezetői kockázatosságot vizsgáló kutatás-fejlesztésünk célja a cég humánkockázatainak feltárása, ezen belül is a járművezetőket befolyásoló kockázatok feltárása és azok összefüggéseinek kutatása volt a közlekedésbiztonságban, elsősorban a közösségi járművezetők körében. Az eredményekre alapozva egy olyan innovatív prediktor fejlesztését és validálását hajtottuk végre, amely használható a kiválasztásnál, az időszakos vizsgálatoknál és a kockázatkezelésnél. Hipotézisünk az volt, hogy a humán- és környezeti kockázati tényezők negatív hatással vannak a járművezetők munkavégzésére, illetve veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. Ennek összefüggésében vizsgáltuk az életkor, motivációk, konfliktuskezelési képességek, egészségi állapot, stressz-kezelési képességek, a személyiség, a pihenőidők és a járműtípus befolyásoló erejét a közlekedésbiztonságra.

A mérőeszközbattéria kialakításában háromfajta elemzési módszert ötvöztünk: offline kvantitatív, online kísérleti helyzetre épülő és kvalitatív módszerekkel dolgoztunk. A kutatás eredményeként létrehoztunk egy újszerű mérőeszközcsomagot, amely meglevő újonnan kifejlesztett kérdőívek egy speciális egyedi kombinációja, kiegészítve egy Lionet alapú, konfliktusmérő hangelemzéses rendszerrel. A kifejlesztett mérőeszközcsomag önálló vizsgálati módszerként kezelhető, hiszen pszichometriai vizsgálatát a kutatás során elvégeztük, reliabilitását, validitását igazoltuk, több területen is alkalmazható a járművezetők kockázatainak mérésére. Egy ilyen szakértői precizitással összeválogatott, több területet átfogó mérőeszköz modern, egyedülálló megoldás a közlekedési biztonság felmérésére, és fejlesztésére.

Egyéni- és szervezetkockázat modellezés

A kutatás-fejlesztési projekt célja egy gyakorlatorientált metodika kidolgozása volt a vállalat kockázatviselési hajlandóságának meghatározására, nyomon követésére és modellezésére a humán kockázatok alapján; illetve az ezt támogató szoftver kifejlesztése. A kutatási célhoz két irányból közelítettünk:

  • Elméleti oldalról módszert kívántunk adni az egyén kockázatviselési szintjének meghatározására és végső soron ebből a szervezet kockázatviselési szintjének meghatározására is.
  • Gyakorlati használhatóságot akarunk találni a megrendelő számára: miben segítik a fentiek a vállalat működését, milyen szoftveres alkalmazással lehet támogatni a vállalati döntéshozást.

A K+F projekt során feltártuk a cég folyamatainak biztonsági réseit, azonosítottuk az esetleges kockázatokat mind a humánerőforrással, mind a folyamattal kapcsolatban. A humánerőforrás kockázatokat táblázatba foglaltuk, majd megmértük őket a munkavállalóknál (tesztelés). Az eredményt korreláltattuk egy prof. dr. Mérő Lászlóval közösen fejlesztett kockázatviselést mérő kérdőív eredményeivel, ez adta az egyéni kockázatviselési szintet. A szervezeti kockázatviselési szintet úgy határoztuk meg, hogy egyrészt figyelembe vettük az egyéni kockázati értékeket (személyiség faktorok), illetve a folyamatkockázatokat (pl. döntési pontok jó helyen vannak-e, jól működnek-e), és ezek outputjait inputként beletápláltuk egy saját fejlesztésű szimulációs szoftverbe. Cégünk szemlélete, hogy nincsen egy egyedülálló szervezeti kockázat, hanem a különböző folyamatok adják a szervezet kockázatosságát.

Az általunk fejlesztett szoftver képes arra, hogy matematikai képlet alapján kiszámolja az aktuális folyamatkockázatot, továbbá azt is végre tudja hajtani, hogy megcseréljük a különböző paramétereket (pl. egy másik munkavállalót/humánerőt teszünk adott pozícióba a folyamatban), így egy hipotetikus kockázatosságot is képesek vagyunk megmondani.

Humánerő értékének kiszámítása

Az emberi erőforrások értékelése, mint teljesítményértékelés már régóta jelen van a munka világában, de az emberi erőforrások monetáris értékelése, tehát az, hogy konkrétan pénzben kifejezve megmondjuk egy szervezetnél dolgozó munkatársaknak a szervezetnél számított értékét, új jelenség. Az első olyan modell, amely egy teljesen új megközelítésben ragadja meg a humán erőforrás számszerűsítő értékelését, a Saabrückeni egyetemen kidolgozott úgynevezett „Saabrückelformel”, azaz saabrückeni képlet. A képlettel tömören és több szempont figyelembevételével lehet felmérni egy vállalat dolgozóinak pénzben kifejezett értékét. Ilyen szempontok közé tartozik például a munkaerő képzésére fordított költség vagy a tudás avulása más néven a tudás felezési ideje.

Az ANIMA Cégcsoport kutatást folytatott a saabrückeni képlet továbbfejlesztésére. Az eredeti képletet kiegészítettük a humán erőforrás számított kockázati értékével, amely szignifikáns szintű eltérést mutatott a korábbi számításoktól. Az új eljárás validálását is elvégeztük.

A módszer alkalmas a humán erőforrás kockázati faktorral kiegészített számszerűsíthető értékének meghatározásához. Ezek az értékek meghatározó jelentőséggel bírnak a humán biztonsági kompetenciák kezelésekor. A kapott értékek együtt kezelhetőek az IT biztonsági és az információbiztonsági folyamatok kapcsán keletkezett outputokkal. Az egyes szabványok és módszertanok (ISO 27001, BS 25999, ARIS, CRAMM) alkalmazásánál a humán érték és a humán erőforrás kockázatkezelési kompetenciája nélkülözhetetlen, e nélkül a rendszerek üzemeltetése beláthatatlan kockázatokat eredményez.



A további projektek a Magunkról > Tudásbázis menüpont alatt találhatóak.